Légzőszervünk sok millió éves fejlődés eredménye. Ez idő alatt védekező mechanizmusok sokaságát sikerült „kikísérletezni” annak megelőzésére, hogy a szervezet ezen gyenge pontján a kórokozók akadálytalanul bejuthassanak a szervezetbe:

A légutak nyálkahártyája viszonylag sűrű váladékot termel. Ez az anyag nagyon sok kórokozót képes megkötni és ezzel megakadályozni ezen kórokozók sejtekbe történő behatolását.

A nyálkahártyát borító váladékhoz nagyon sok anyag lekötődik »

Ezek eltávolítását szolgálja a csillókkal rendelkező sejtek által végzett, külvilág felé irányuló mozgás. Ennek segítségével a nyálkahártya váladékához lekötődött anyagok viszonylag rövid idő alatt kikerülnek a légzőszervrendszerből. A nyelőcsövön keresztül bekerülnek a gyomorba, ahol a savas kémhatású gyomornedv alapos fertőtlenítést végez.

A nyálkahártya-szekrétumban sokféle specifikus ellen-anyag található. Ezek közül a legfontosabb az A típusú immunoglobulin (ellenanyag), amely a nyálkahártyák fontos felszíni védelmét biztosítja.

A nyálkahártyán rengeteg makrofág (falósejt) található. Ezek az amőbaszerű mozgással közlekedő sejtek minden idegen anyagot bekebeleznek és jelentős szerepet játszanak az immunológiai felismerési mechanizmusban az immunrendszer védekezőképességének a kialakításában.